Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 5 találat | 0 - 5
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Ilys Gyula, r

1957. november 5.

Megszületik az ítéletet a Dobai-perben. A kolozsvári katonai törvényszék (elnök: Macskási Pál): "hazaárulásért és az RNK belső és külső biztonsága elleni cselszövés", valamint "tiltott közlemények terjesztéséért" Dobait és Vargát életfogytiglani kényszermunkára és még 10 év szabadságvesztésre; Komáromit ("cselekedetei kimerítik a társadalmi rend elleni felbújtás tényét, mivel izgató és propagandatevékenységével nagy veszélyt hozhatott volna az állam biztonságára.") 25 év kényszermunkára és még 8 év börtönre; Kertészt 25 év kényszermunkára és még 10 év börtönre ("a vádlott nyíltan szolidarizált a magyarországi ellenforradalmárokkal"); Bereczkit 15 év kényszermunkára; Gazdát 10 év nehézbörtönre (hazaárulás stb. fel nem jelentése miatt), még 7 év börtönre ("áskálódás" miatt) és még 5 év börtönre ("tiltott kiadványok tartása miatt"); Nagyot 5 év nehézbörtönre; Dobrit ("a társadalom elleni áskálódás miatt" valójában Ravasz László püspök egy beszédéért és Illyés verséért) 6 év börtönre; Lászlót ("tilos közlemények tartása"! miatt) 5 év börtönre ítélik. Utóbbi kivételével mindenkinél még teljes vagyonelkobzást is elrendelnek. Dobri 1963. február 2-án érkezik haza, Dobai 1964. augusztus 5-én szabadul. Kertész Gábor és Nagy József meghalnak a börtönben.

1978. május 6.

Kolozsváron meghal Péterfi István (Déva, 1906. márc. 8.) biológus. 1943-tól a kolozsvári Ferenc József, majd 1945-től a Bolyai Tudományegyetem tanára. 1959-76 közt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prorektora, 1968-tól haláláig az államtanács egyik alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, 1963-tól a Román Tudományos Akadémia tagja.

1978. május 6.

Az Előre leközli az előző napi Contemporanulban megjelent kirohanást Illyés Gyula ellen. (Ion Spălăţelu.) Ugyanekkor a bukaresti Luceafărulban Mihnea Gheorghiu esik neki Illyésnek, ami jelzi, hogy országos kampány indult ellene.

1983. április 15.

Meghal Budapesten Illyés Gyula. A Központi Bizottság Titkársága utasításra csupán a hírt szabad közölni, egyebet nem. Végül hosszas huza-vona után néhány méltató sor megjelenhet.

1983. május 19.

(más adatok szerint április 30-án) Elhurcolják hazulról Páll Béla gyergyóditrói betegnyugdíjas matematika tanárt. Elítélésének hivatalos indoka nem ismert. Egyik talán az lehetett, hogy találkozott a gyergyótölgyesi szanatóriumban az ott bujkáló Szőcs Gézával, vagy az, hogy több tiltakozó levelet írt a bukaresti pártvezetésnek a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív politika miatt. Ráadásul jelen volt Illyés Gyula budapesti temetésén. A nagyenyedi börtönben tartják fogva, rendszeresen verik. A nyugaton élő testvérei által megmozgatott közvélemény nyomásának hatására 1986. december 20-án szabadlábra engedik.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék